(Debrecen, 1927. március 23. – Budapest, 2015. szeptember 18.)
Operaházi tag: 1960–1989
Örökös tag (1995), mesterművész (2003)
A Színművészeti Főiskola rendező-szakának elvégzése után első szerződései a Nemzeti Színházhoz, a kecskeméti Katona József Színházhoz, az Ifjúsági Színházhoz, a József Attila Színházhoz, majd a Szegedi Nemzeti Színházhoz kötötték. 1960-ban lett az Operaház tagja, 1987-től 1990-es nyugdíjba vonulásáig pedig főrendezője. Operaházi munkássága három évtizede alatt negyvenhét operát állított színpadra az anyaszínházában, volt köztük operett (A koldusdiák) és daljáték (Háry János), olasz (Nabucco), német (Fidelio), orosz (Pikk dáma), magyar (A kékszakállú herceg vára), cseh (Jenůfa) és angol (Dido és Aeneas) opera, barokk-újrafelfedezés (Rodelinda) és kortárs ősbemutató (Mario és a varázsló). Gondolatgazdag produkciói képviselték a magyar operajátszás haladó irányvonalát. Emellett számos vidéki, prózai és televíziós rendezés is kötődik nevéhez. Alkotói tevékenysége mellett 1958-tól évtizedeken keresztül tanított a Színművészeti Főiskolán.
