(Buda, 1846. január 2. – Békéscsaba, 1900. október 14.)
Operaházi tag: 1868–1900
Örökös tag (1900)
Erkel Ferenc negyedik, s egyben legtehetségesebb fiának atyján kívül Mosonyi Mihály volt a mestere. Alig múlt tizenöt éves, amikor a Nemzeti Színház zenekarának ütős szólamába került, a Bánk bán ősbemutatóján már ő játszotta a cimbalom szólót. 1870-től karnagy, 1875-től első karnagy, Richter János távozása után pedig átveszi az opera-tagozat vezetését. Ebben a minőségben kerül át a frissen megnyílt Operaházba is, a megnyitó előadáson ő vezényli a Bánk bán I. felvonását. Kézben tartja a repertoár jelentős részét, számos hazai- és ősbemutató betanítását végzi. Kortársai a legnagyobb magyar karmester-egyéniségeként tartották számon, olyan mesternek, aki nem akart nemzetközi karriert építeni, mindig a magyar együttest tartotta szem előtt. 1888-ban lemondott igazgatói tisztségéről, miután rendre összetűzésbe került az intendánsokkal, mivel mellőzöttnek érezte magát a rendszeresen külföldről hívott zenei vezetők miatt. Megkeseredve hunyt el alig ötvennégy évesen.
