(Kolozsvár, 1873. december 30. – Budapest, 1950. június 6.)
Operaházi tag: 1912–1918
Posztumusz örökös tag (2010)
Az Operaház történetének egyik válságos időszakában, 1912 tavaszán váratlanul került kormánybiztosként az állami színházak élére. Az I. világháború kitöréséig tartó két évad alatt számos korábban elképzelhetetlen reformot hajtott végre. Medgyaszay István építész segítségével korszerűsítette a harmincéves épületet, átszervezte a társulatot, a Nemzeti Színházból átszerződtetett Hevesi Sándor segítségével megújította a Mozart- és Verdi-repertoárt, új műfordítások segítségével közérthetővé tették az operákat, megpróbálta új utakra terelni a honi balettjátszást, sőt a Gyagilev-féle Orosz Balett Budapesti vendégjátékának hatására maga is tervezett díszleteket és jelmezeket, megújítva ezzel a hazai színházi látványvilágot. A világháborúból hazatérve 1916-től 1918 őszéig folytatta vezetői tevékenységét. Erre az időszakra esik Bartók Béla első két színpadi művének ősbemutatója, melyeknek színpadát szintén Bánffy tervezte.
