(Budapest, 1966. február 18. – Budapest, 2008. március 23.)
Operaházi tag: 1985–2008
Posztumusz örökös tag (2008)
Balettművész szülők gyermekeként pályaválasztása nem volt kérdéses. Az Állami Balettintézetben Kálmán Etelka, Havas Ferenc, Nagy Zoltán és Sebestény Katalin voltak mesterei. 1985-ben szerződik az Operaházhoz, 1987-től már magántáncos, 2000-től pedig első magántáncos lesz. Kezdetben danseur noble szerepeket kap (Waclaw, a Csajkovszkij-balettek hercegei, Albert stb.), de csakhamar felfedezi magának Seregi László, és az ő összes művében főszerepekkel ajándékozza meg. Az 1990-es évek elejére ifj. Nagy Zoltán nemcsak nemzedékének legkiemelkedőbb az Operaházhoz hű táncosa lesz, aki olykor egymaga vitte a teljes repertoárt, hanem olyan kiforrott művész, aki egyedien megrajzolt alakításaival a közönség és az együttes kedvence volt. 2006-tól az Magyar Táncművészeti Egyetem rektoraként nagy tervei voltak az intézmény átalakításában. Korai halála miatt sem ez, sem pályafutásának lezárása nem valósulhatott meg.