(Szeged, 1942. június 24. –)
Operaházi tag: 1969–1993
Örökös tag (2002)
Énektanulmányait Szegeden kezdte, a Zeneakadémián, ahol 1967-ben Réthegyi Ferencné volt a mestere, Izolda szerepében diplomázott. Az Operaház ösztöndíjasaként a Tosca Pásztorfiújaként debütált. A színház akkori vezetői nem tudták besorolni a pályakezdő művész különleges tehetségét, legalábbis erre utal, hogy egymás után odaadták a Poppea megkoronázása alt Octaviáját és a Nabucco drámai koloratúrszoprán Abigéljét a mindössze huszonhat éves Kasza Katalinnak. A fordulópontot A nibelung gyűrűje 1969-ben induló felújítás-sorozata hozta meg, melyben A Rajna kincse Frickája után A walkürben és a Siegfriedben megkapta Brünnhildét. A kékszakállú herceg vára nagy fontosságú 1970-es felújításában Ferencsik János és Melis György partnereként elénekelhette Judit szerepét, s a pályafutás másik ikonikus alakítása, az 1983-as Wagner-centenáriumon bemutatott Parsifal Kundryja szintén a nagy karmester nevéhez kötődik.
