(Budapest, 1941. szeptember 11. – Budapest, 2020. február 5.)
Operaházi tag: 1967–1970, 1973–1996
Posztumusz örökös tag (2021)
Mielőtt 1967-ben az Operaház énekkari tagja lett volna, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Fábry Editnél tanult énekelni. Három év után a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött – immár magánénekesként. Itt már nagyobb feladatokat is kapott, többek között a Sába királynőjében, A windsori víg nőkben, a Traviatában, az Ernaniban, a Fidelióban, a Manon Lescaut-ban és a Bajazzókban. Három szakmailag gyümölcsöző szezont töltött a Hajdú-Bihar megyei megyeszékhelyen, hogy aztán 1973-tól ismét feleségével, Kalmár Magdával együtt lehessen az Operaház művésze. Mersei Miklós még debreceni vendégként debütált a Budapesten Lescaut őrmester szerepében. A következő közel negyedszázadban – 1996-os nyugdíjazásáig – több mint ezerkétszáz alkalommal láthatta a mindig megbízható baritont a pesti közönség. Számtalan kisebb szerep mellett énekelte Silviót, Schaunard-t, Morales-t, Douphol bárót és Papagenót.
