(Brassó, 1878. november 9. – Budapest, 1933. augusztus 2.)
Operaházi tag: 1904–1933
Örökös tag (1923)
Már gyerekkorában foglalkoztatta a színház és az éneklés. Iskolái után vasutas lett, amatőrként lépett először színpadra Pécelen a Falu rosszában. A sikeren felbuzdulva barátai biztatására jelentkezett Káldy Gyula operaigazgatónál, aki beprotezsálta a Zeneakadémiára, majd 1898 tavaszán ösztöndíjas szerződést adott neki. Első szerepe Gounod Rómeó és Júliájában Paris grófja volt, a következő években vezetői apróbb szólamokban szoktatták a színpadi magabiztossághoz. Hosszú ösztöndíjas évei alatt szinte mindent elénekeltettek vele, a tenortól a basszus szerepekig. Első főszerepe Tell Vilmos volt, melyben a kor szokásai szerint a Várszínházban debütált és csak később lépett fel benne az Andrássy úton is. Operaházi tagságának első éveitől birtokba veszi a teljes bariton repertoárt. Takáts Mihály halála után, Palló Imre feltűnéséig szinte egyedül viszi a szerepkört. 1926-tól haláláig közszeretetnek örvendő rendezőként is foglalkoztatták.