Az Operaház szomszédságában, a Révay utca és a Dalszínház utca sarkán megvalósuló új kulturális tér első ütemét 2026. március 25-én, Bartók Béla születésének évfordulóján mutatták be meghívott vendégeknek és a sajtó képviselőinek. A teljes projekt várhatóan 2026 szeptemberétől várja majd a látogatókat.
A fejlesztés során a Terézvárosi Önkormányzat tulajdonában álló, másfél évtizede használatlan, kétszintes üzlethelyiség újul meg világörökségi környezetben, az Andrássy úti Ybl-palota közvetlen szomszédságában. Az OperaSafe Emlékgyűjtemény kulturális, helytörténeti és turisztikai funkciókat egyaránt be kíván tölteni.
Az eseményen dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója arról beszélt, hogy az intézménynek sokféleképpen kell érvelnie annak érdekében, hogy az általa képviselt műfaj fennmaradhasson. „A saját munkánkat is segítjük: itt van egy olyan tudományos-ismeretterjesztő felület, amelyen keresztül el tudjuk mondani, hogy milyen a mi operaházunk el tudjuk mondani, milyen volt és milyen ma.”
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára beszédében méltatta az OPERA erőfeszítéseit, amivel múltját is átélhetővé kívánja tenni a mai közönségnek. „Az emlékek elrakása csak az első lépés; az igazi feladat az, hogy feldolgozzuk, bemutassuk, és élménnyé tegyük őket a közönség számára.”
Az OperaSafe Emlékgyűjtemény létrehozásához segítséget nyújtó Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Rózsa Dávid a két intézmény küldetése között húzott párhuzamot. „Ez az együttműködés nem egyszerű partnerség, hanem közös küldetés: a magyar kultúra gazdagságát minél teljesebben és minél élőbben megmutatni.”
Az eseményt megtisztelte jelenlétével mások mellett Marton Éva, a Magyar Szent István-renddel és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas operaénekes és Soproni Tamás, Terézváros polgármestere is.
Az első ütem részeként 100 négyzetméteren helyezték el az OPERA történetét bemutató állandó kiállítást, amely hat korszakon keresztül követi Magyarország egyetlen, az opera és a klasszikus balett műfaja számára dedikált intézményének kiemelkedő pillanatait a jogelőd Pesti Magyar Színház operatagozatának 1838-as megalapításától napjainkig. Karczag Márton, az OPERA Emléktárának vezetője, a kiállítás vezető kurátora emlékeztetett: ahogy az Operaházban estéről estére azért küzdenek, hogy az ne legyen múzeum, a kiállítótérben sem működnek már az évtizedekkel korábban bevett megoldások: „Nemcsak a nagy művészekről akartunk beszélni, hanem azokról is, akik a háttérben tartották életben ezt a házat. Így talán ebből a sokszínű világból valami egészen más marad meg a látogatókban.”
A színházi közeget idéző, tizenkét gazdagon illusztrált kulisszán az Emléktár számos különleges darabja is helyet kap, köztük Erkel Ferenchez, Gustav Mahlerhez vagy Bartók Bélához köthető dokumentumok. A magyar és angol nyelvű kiállításban az OPERA legendás alkotóinak használati és dísztárgyai is helyet kapnak, így többek között gróf Bánffy Miklós jelmez- és díszlettervei, Oláh Gusztáv vázlatfüzete, valamint Márk Tivadar Mandarin-figurinja. A tárlat az intézményhez kötődő jelentős ősbemutatókat is felidézi, köztük Bartók A kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi, valamint Kodály Székely fonó és Háry János című művét, Harangozó Gyula és Seregi László balettjeit vagy a közelmúltból Eötvös Péter Valuska című, Krasznahorkai László regényéből komponált operáját. A tárlat az operajátszás mindennapjaiba is betekintést kíván adni a látogatóknak. A színházi kulisszák hátoldala egy-egy emlékezetes munkatárson, történeten, műhelytitkon vagy tárgyon keresztül idézi meg a háttérben dolgozók világát.
Az első fázisban készült el a mintegy 70 négyzetméteres, 55 fő befogadására alkalmas előadótér is, amely pódiumbeszélgetések, kamarakoncertek és ifjúsági, valamint múzeumpedagógiai programok helyszíneként szolgál majd. A kiállításhoz kapcsolódik továbbá egy 22 négyzetméteres, Amfiteátrum nevű installáció, amely a 2017 és 2022 közötti operaházi felújítást megelőző időszakból megőrzött, mintegy 300 nézőtéri szék felhasználásával készült. Az OperaSafe tereinek kialakítását Lengyel Márton belsőépítész tervezte.
A következő hónapokban további, csaknem 100 négyzetméternyi terület kap turisztikai, ismeretterjesztő-szórakoztató, valamint kutatási funkciót. Ennek részeként a tágas pinceszint fogadja majd be az OPERA Hangarchívumát, de podcast helyiségként is hasznosítható, illetve tematikus szabadulószobák kialakítására is alkalmas. A Magyar Állami Operaház OperaSafe Emlékgyűjteménye végleges formájában, új szolgáltatásokkal kiegészülve várhatóan 2026 szeptemberében, az új évad indulásakor kezdi meg működését.
A Magyar Királyi Operaház Emlékgyűjteményét 1930-ban alapította Radnai Miklós igazgató. Első szervezője Vidor Dezső, a dalszínház titkára volt, aki az Operaház két második emeleti tárgyalójában rendezte be az emléktár első kiállítását, amely a II. világháború végéig volt látható. Az emlékgyűjtemény történetében fontos állomást jelentett az intézmény fennállásának 100. évfordulójára 1984-ben Staud Géza színháztörténész által összeállított tárlat, amely az Operaház kerengőjében kapott helyet.
Az OperaSafe Emlékgyűjteménynek otthont adó, a terézvárosi Dalszínház utca 8. szám alatt található ingatlan az 1950-es évektől a rendszerváltozásig operaklubként működött. Ez idő alatt az operaénekesek és balettművészek találkozóhelyeként szolgált, ahol a művészeti élet más szereplői is rendszeresen megfordultak. A helyén működött a ’90-es évektől a Belcanto étterem, ahol pályakezdő operaénekesek is gyakran bemutatkozási lehetőséget kaptak. A másfél évtizede üresen álló üzlethelyiséget a Terézvárosi Önkormányzat a Magyar Állami Operaház üzemeltetési koncepciójának elfogadása után bocsátotta az intézmény rendelkezésére bérleményként.
Fotó: Nagy Attila
