2020. december 26-án (szombaton) egy igazi ünnepi mű, Händel Messiás című oratóriumának legszebb részletei hangzottak el Mozart átiratában az Eiffel Műhelyház Hevesi Sándor háziszínpadán. A közvetítés 20:00 órától volt látható a Facebookon és az Origón.
Händel életművéből a Megváltó eljövetelét és feltámadását megéneklő Messiás (a benne megszólaló közkedvelt Hallelujával) máig az egyik legnépszerűbb darab. Az 1740-es évek végén Mozart Ausztriájában II. József valláspolitikája miatt mellőzték a katolikus egyházi zenét, így Händel szakrális szerzeményeinek bemutatását is. Egy rajongó bécsi báró azonban megbízást adott szabadkőműves barátjának, Mozartnak, hogy a barokk szerző egyes műveit igazítsa a kor klasszicista ízléséhez. Mozart tisztelettel és bámulatos stílusérzékkel nyúlt az anyaghoz: elsősorban az áriák struktúráján változtatott, a kórusrészeket szinte érintetlenül hagyta. A „német Messiás” két lángelme különös „együttműködésének” eredménye: Händel zsenialitásának tündöklése Mozart tolmácsolásában. A Mozart-átirat 2019-ben Anger Ferenc rendezésében, Nádasdy Ádám új magyar fordításával csendült fel az Erkel Színházban.
Az oratórium keresztmetszetét Szelei Mónika jelmezeinek felhasználásával Harangi Mária állította színpadra. Közreműködött: Rácz Rita, Schöck Atala, Horváth István, Cser Krisztián (ének), Hidegkuti Pálma (zongora), valamint a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor). Karmester: Kesselyák Gergely. Narrátor: Mona Dániel.
„Számomra ez az üzenet: nem halunk meg, van tovább” – interjú Rácz Ritával
Händel Messiás című oratóriumának mozarti átiratából készült az OperaLive következő közvetítésének keresztmetszete, ami 2020. december 26-án 20:00 órától követhető nyomon az Opera Facebook-oldalán. A közvetítés kapcsán a szoprán szólót éneklő Rácz Rita idézi fel a tavaly bemutatott színpadi produkcióval kapcsolatos emlékeit és mesél a most látható keresztmetszetről.
Hogyan gondol vissza a tavalyi bemutató próbafolyamatára?
Fantasztikus csapat jött össze, Schöck Atala, Cser Krisztián és Horváth Istvánnal voltunk mi a szólisták, és egy nagyon fiatal, lendületes énekkar, akik nagyon lelkesek és szeretnek dolgozni, és fogékonyak a rendezői ötletekre, és persze a balettművészeket sem szeretném kihagyni. Úgy összekovácsolódott a csapat, és olyan jó volt együtt dolgozni ebben a szeretetközösségben, hogy fantasztikus jó emlékem van róla, mert békés nyugodt volt a próbafolyamat, amire jutott elég idő is. Anger Feri mindig felkészült, gyorsan fel is vázolta, mit szeretne, így hosszú időnk volt, hogy érzelmileg is megszülessen, amit elképzelt velünk.
A szcenírozott változat számos olvasatot kívánt, milyen üzenetet hordoz az ön számára ez az oratórium?
Nagyon szeretem az ilyen elemelt előadásokat, ahol egész szimbólumrendszerek jelennek meg a színpadon. Persze az is jól esik, amikor egy csoda képeskönyv tárul elénk, de fontos, hogy ilyen, a nézőt gondolkodásra sarkalló művek is legyenek a repertoáron, hogy ráismerjen önmagára, az életére és megtalálja benne, ami megérinti őt. Emlékeszem, az egyik próba közben Harangi Marcsi rendezőasszisztensünkből törtek elő a könnyek, mert annyira megérintette egy pillanat, ahogy ott megszületett. Ez a cél ezekkel a rendezésekkel, hogy az emberek a saját életükben felfedezzék a hasonlóságot, és az, hogy átélhessenek valamit újra, akár terápiás jelleggel, ami valamilyen megváltást vagy megoldást hordoz számukra.
Ebben az ízig-vérig színpadi produkcióban a négy szólista négy tejesen különböző karaktert jelenít meg. A mozarti átirat ráadásul sok mindenben eltér Händeltől. A hangszerelés is szabadabb, nem köti annyira a barokk műfaj, így a zene is sokban hozzásegített, hogy megéljük ezeket a helyzeteket. Valójában az egész keresztút benne van, ahogy az ember végigmegy rajta, és közben mik történnek vele, és a végén a megoldás, hogy nem halunk meg, van tovább. Én nagyon mélyen hiszek és úgy örülök ennek a befejezésnek, számomra ez a szép üzenete ennek az előadásnak.
Nádasdy Ádám új magyar fordítást mennyire találták énekelhetőnek?
Nádasdy tanár urat nagyon nagyra tartom, estjeire is elmentem. Úgy tudom, hogy énekesek számára verses szöveget még nem fordított, de nagyon nyitottan állt a feladathoz. Sokat dolgozott Orbán Eszter dramaturggal és Kesselyák Gergellyel, átbeszélték, mi az, ami az énekesnek nagyon nehéz vagy megoldhatatlan, vagy zeneileg a prozódiában máshol van a hangsúly, mint ahogy azt a magyar nyelv megkívánja. Több verzió is született, mi pedig már csak a végeredménnyel dolgoztunk. Legtöbbször angolul énekeljük a Messiást, ez is esik a legjobban, de mondhatom, hogy a közös munka révén kialakult egy olyan változat, ami hű az angol szöveghez és énekelni is kényelmes.
Milyen részletek hangoznak el a keresztmetszetben, és hogyan tudták pótolni a mű bemutatásához elengedhetetlen kórust?
Volt egy nagyon szűk kórusunk, fantasztikusan szóltak, gyönyörű hangú, nagyon jó énekesek. Vannak kórustételek és olyan együttesek, ahol a kórussal válaszolgatva, a „nép” részeként mi is részt vettünk szolisztikus szerepben ezekben a tételekben. Kesselyák Gergely karmesterünk olyan sodró lendülettel visz bele minket a zenébe és annyit ad a produkcióhoz, hogy nem kell erőlködnünk a zenei kifejezésekkel, csak menni vele és figyelni őt. Ő állította össze az áriákat nagyon igazságosan, mindannyiunknak két-két részlet jutott, és annyira együttérző és jól ismer minket, hogy mindenkinek tudta, hogy mi áll igazán közel a szívéhez, így én is megkaptam a két legkedvesebb áriámat. Mindenre figyelt: a dramaturgiára, a darab íve is megmaradt, a fontos részletek is mind elhangoznak, és nekünk is kedvezett.
A közvetítés visszanézhető ITT.
Fotó: Rákossy Péter