A 2020. október 18-i MaszkaBál sztárja egy korábbi adásban már fellépett vendégművészként, most viszont rajta volt a sor, hogy kedvenc és ikonikus szerepeiből válogasson. Kovácsházi István áriaestjét a szokott időben, 20:00 órától közvetítettük az Eiffel Műhelyházból a Facebookon és az Origón.
Kovácsházi István Liszt Ferenc-díjas tenor, a 2015/16-os évad Kamaraénekese több mint két évtizede az Opera magánénekese, ahol már debütálása évében olyan főszerepeket énekelt, mint a Traviata Alfred Germont-ja. Repertoárján számos egyéb Verdi-, Mozart- és Puccini-opera mellett Erkel és Kodály műveit is megtaláljuk, 2006 óta pedig rendszeresen énekel Wagner-hősöket. A MaszkaBál műsorában az olasz, francia és magyar operairodalom egy-egy tragikus alakjának felidézése mellett komoly blokkot szentetl azon Wagner-szerepeinek, amelyekkel hazánkban és nemzetközi színpadokon is jelentős elismerést vívott ki magának. Vendégei a Kamaraénekes Gál Erika, valamint a pályakezdő művész, Jónás Réka Piroska voltak. Az est rendezője Tóth Erika, műsorvezetője Ókovács Szilveszter volt, zongorán közreműködött Doman Katalin.
„A legnagyobb öröm ebben a bánatban, hogy nemrég elkezdtem tanítani” – villáminterjú Kovácsházi Istvánnal
Kovácsházi István, a 2015/16-os évad Kamaraénekese a MaszkaBál áriaest vasárnapi fellépője az OperaLive közvetítéssorozatban. A Liszt Ferenc-díjas tenor rövid interjújában a műsorválasztás szempontjain túl mesél vendégéhez, Gál Erikához fűződő szakmai kapcsolatáról, és arról is, milyen támaszt nyújt számára a tanítás a járvánnyal terhelt időszakban.
Levélária, Virágária és egy emblematikus Wagner-blokk is szerepel az est műsorában. Milyen szempontok szerint válogatott emblematikus szerepei közül?
Most már több mint 20 éve a pályán vagyok, és elég sok szerepet elénekeltem. A rengeteg Mozart, Donizetti, könnyű Verdik után jött egy-két könnyebb Puccini, aztán ahogy ért a hangom, következett az életemben egy hosszú németországi kitérő, és megtaláltak az erősebb Wagner-szerepek, de emellett ott sokat énekeltem a francia és az olasz repertoárból is. Azokból az áriákból válogattam, amiket szeretek, és amiket a mai napig hitelesen tudok előadni, és meg tudom mutatni, mit gondolok ezekről a darabokról.
A Kamaraénekesek közül Gál Erikát választotta partneréül, akivel a Bánk bánból adják elő a nagyúr és Gertrudis kettősét. Milyen közös történetük van ezzel a duettel?
Erikát Debrecenből a pályám kezdete óta ismerem, mikor a Csokonai Színházban kezdtem az operaénekesi létemet, ő ott volt főiskolás, azóta mozog párhuzamosan a pályafutásunk, és tart köztünk a jó, baráti viszony. A járvány számunkra annyiból volt tragikus, hogy tavasszal már eljutottunk a Bánk bán-főpróbáig, ahol Erika debütált volna Gertrudisként, Vidnyánszky Attila rendezésébe pedig én is most álltam volna be, tenorváltozatban. Nagyon szerettük az egész darabot, a próbafolyamatot, de közbeszólt az élet. Arra gondoltam, adjunk ebből egy kis ízelítőt, idézzük fel azt a márciust, illetve, hogy milyen lesz majd jövőre, ha reményeink szerint valóban megszólalhat.
A járvány közepette szombaton az István, a király premierjén alakította Asztrikot, miközben a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeit Intézetének Magánének és zenekari Tanszékén óraadó tanár. Hogyan éli meg ezt a kihívásokkal teli időszakot?
Meg kell mondanom, hogy a legnagyobb öröm ebben a bánatban, hogy nemrég elkezdtem tanítani. Nagy boldogság, hogy fiatalokkal lehetek, és mindazt a tudást és tapasztalatot, amit a pályán szereztem, átadhatom nekik. Nagy kedvvel csinálom és ez nagyon sok mindenen átlendített engem. Szeptembertől a mai napig is tart az oktatás az egyetemen, és jelenleg úgy néz ki, hogy az őszi szünet után sem tervezzük a leállást, mivel annyira speciális a képzésünk. Persze, tavasszal mi is próbálkoztunk Skype-on tanítani, de ez inkább csak szinten tartásra felel meg. Itt is próbálunk addig helytállni, amíg tudunk, természetesen betartva minden óvintézkedést.
Az összes színház küzd a járvánnyal – próbál, megbetegedés miatt leállnak két hétre, újraindulnak – mi, az Operában különösen nehéz helyzetben vagyunk, hiszen fent vagyunk a színpadon 100-200-an. A nézőtérről viccesnek tűnhetett az István, a király próbái alkalmával, hogy sokan maszkban énekeltek, vagy csak akkor húzták le a maszkot, amikor az ő részük következett. De én azt hiszem, hogy ez is mutatja, hogy tudunk alkalmazkodni, és még azon se lepődnék meg, ha előadások is így mennének le. Azt gondolom, a közönség sok mindenre nyitott, mert mindenki ugyanazt éli át. Bármit megteszünk, csak legyen előadás. Most pedig egy jó darab született, úgyhogy még boldogan is próbálunk játszani.
Műsor:
Puccini: Tosca – Levélária („E lucevan le stelle”)
Saint-Saëns: Sámson és Delila – Delila Csók-áriája a II. felvonásból („Mon cœur s'ouvre à ta voix”) – előadja: Gál Erika
Bizet: Carmen – Virágária („La fleur que tu m'avais jetée”)
Offenbach: Hoffmann meséi – Olympia áriája az I. felvonásból („Les oiseaux dans la charmille”) – előadja: Jónás Réka Piroska
Erkel: Bánk bán – Bánk és Gertrudis duettje a II. felvonásból („Bánk bán! Te itt?”) – közreműködik: Gál Erika
Wagner: A walkür – Tavaszi dal („Winterstürme wichen dem Wonnemond”)
Wagner: Lohengrin – Grál elbeszélés („In fernem Land”)
Wagner: Parsifal – Zárójelenet („Nur eine Waffe taugt”)
A közvetítés visszanézhető ITT.
Fotó: Ligeti Edina