Tovább a tartalomhoz

2020. november 1-jén, Mindenszentek estéjén, Szvétek László, a 2017/18-as évad Kamaraénekese válogatott kedvenc áriáiból az Eiffel Műhelyház Hevesi Sándor háziszínpadán. A közvetítés a szokott időben, 20:00 órától volt követhető az Opera Facebook-oldalán, valamint az Origón. 

Szvétek László először az ELTE-n, majd a Zeneakadémián sajátította el az énekművészet fortélyait, utóbbin Sólyom-Nagy Sándor irányítása alatt. A diploma megszerzése óta, több mint negyed évszázada az Opera egyik oszlopos tagja, ahol a közönség az operairodalom minden jelentős basszus szerepében láthatta Mozarttól kezdve az olasz, német és orosz operákon át egészen a kortárs művekig, de magyar repertoárja (Erkel, Kodály, Dohnányi, Szokolay, Ránki) is jelentős. Művészetét 2013-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el, az Opera a 2017/18-as évadban választotta Kamaraénekesévé. A MaszkaBál műsorában Mozart, Verdi és Puccini műveinek tolmácsolása mellett Donizetti egy darabjában megmutatta művészetének komikus oldalát is. Egyik vendége Alexandru Agache volt, akivel a Rigoletto talán legsötétebb kettősét adja elő, a meglepetésvendég, a pályakezdő művésznő, Fenyvesi Gabriella Rea pedig egy bel canto románccal készült a közvetítés nézőinek. Az est rendezője Aczél András, műsorvezetője Mona Dániel volt, zongorán közreműködött Hidegkuti Pálma.

„Nem vagyok egy vidám fickó” – interjú Szvétek Lászlóval

A 2017/18-as évad Kamaraénekese pályafutásának kedvenc basszus szerepeiből válogat, de mesél arról is, miért lesz különleges számára az Alexandru Agachével közös kettős a Rigolettóból, és hogy komikusi vénája mennyiben segít a járványhelyzettel való megbirkózásban.

Sarastro, Osmin, Fiesco és Colline Kabátáriája is felcsendül a mai előadáson. Milyen szempontok alapján állította össze a műsorát?

32 éve vagyok a pályán, és meg akartam mutatni ebben az órácskában, hogy a repertoárom mire terjedt ki az elmúlt a bő három évtizedben. Azért, mert az Operában nagy örömömre mostanában buffó basszus szerepeket éneklek, a repertoáromon vannak még szeriőz szerepek is, ezért úgy gondoltam, hogy itt a remek alkalom, hogy megmutassam őket a közönségnek. Pl. a Szöktetés a szerájból Osmin áriáját egészen kezdő koromban, 25 évvel ezelőtt énekeltem. Ez hangilag és szerepformálásban is borzasztó igényes és nehéz szólam, de szerintem én nagyon ügyetlen voltam. Valószínűleg minden hangot elénekeltem, ám az akkor nem volt se Mozart, se Osmin. Most pedig, hogy elteltek az évek, a magam mércéje szerint már úgy érezem, maradéktalanul eleget tudok tenni a kihívásoknak, és megmutatnám a közönségnek, miből maradtak ki azok, akik 25 éve ezt velem látták. A Bohéméletet sem éneklem már régóta, amit nem is bánok, viszont a Kabátária egy kicsit hiányzik. Amikor fiatal voltam, szörnyülködve néztem, hogy öregek éneklik – amúgy csodásan – ezeket a szerepeket, mert úgy voltam vele, hogy a Bohém fiataloknak való. El is határoztam, hogy ha megöregszem, én majd nem fogom énekelni, így is lett, vagy egy évtizede nem szerepeltem már benne. Most viszont úgy gondoltam, hogy ebben a közegben, ahol nem derül ki, hogy fiatalok mókáznak egy tetőtéri albérletben, itt most akkor eléneklem.

Vendége Alexandru Agache lesz, hogyan esett rá a választása?

Nagyon érdekes, de még soha nem énekeltünk együtt. Mindig csak a nézőtérről vagy a takarásból csodáltam azt a hangképzést vagy színpadi jelenlétet, amivel rendelkezik és ami naggyá tette őt. Ez adta az ötletet, hogy elénekelhetnénk egy duettet, ahol egymásnak feszül az ő hangja és az enyém. Most örömet szerzek magamnak – és remélem, a közönségnek is – hogy akkor együtt énekeljük el ezt a részletet a Rigolettóból: premier!

A koncert zárásaként Donizetti A csengő című operájában a komikusi tehetségét is megcsillogtatja. Ez a humor mennyire a sajátja a hétköznapokban? Átsegíti-e a járvány okozta nehézségeken?

Azért választottam ezt az áriát, mert körülbelül az elmúlt évtizedben ez a szerepkör jellemez. A magánéletben azonban egyáltalán nem. Bár nem vagyok depresszív alkat, vidám fickónak sem mondanám magam, és ez a vírushelyzet is nagyon megvisel. Borzasztó nagy öröm, mikor adódik alkalom énekelni, viszont azt nagyon nehezen élem meg, nincs az, mit megszoktam, hogy télen-nyáron nap, mint nap bent vagyok a színházamban, és ott dolgozom.

Műsor:

Mozart: A varázsfuvola – Sarastro F-dúr áriája
Mozart: Szöktetés a szerájból – Osmin „Akasztófa” áriája
Verdi: Simon Boccanegra – Fiesco áriája a Prológusból
Giordano: Andrea Chénier – Gérard monológja – előadja: Alexandru Agache
Puccini: Bohémélet – Colline „Kabát” áriája a IV. felvonásból
Verdi: Rigoletto – Rigoletto és Sparafucile kettőse az I. felvonásból – közreműködik: Alexandru Agache
Bellini: Capuletek és Montague-k – Júlia románca – előadja: Fenyvesi Gabriella Rea
Donizetti: A csengő – Don Annibale áriája az I. felvonásból

A közvetítés visszanézhető ITT.

Fotó: Berecz Valter