2021. február 3-án a nemzetközi kritika által is méltatott szólisták koncertszerű előadásában csendültek fel Goldmark Károly Sába királynője című operájának legszebb részletei az OperaSzerda-sorozatban. A közvetítés 20:00 órától volt látható a Facebookon és az Origón.
Az antik mesék tanúsága szerint Sába királynője fáradhatatlanul kutatta a Bölcsességet, s azért utazott a kor legbölcsebbnek tartott uralkodójához, Salamonhoz, hogy próbára tegye annak tudását. A Bécsben élő, vallásos zsidó családba született, magyarságát híven őrző Goldmarkot egyik tanítványának szépsége ihlette a különös, bibliai tárgyú opera megírására, melynek témája egy túlfűtött szerelmi háromszögtörténet a szeszélyes királynő, egy fiatal jeruzsálemi diplomata és a főpap lánya között.
A címszerepben Gál Erika lépett fel, partnerei László Boldizsár (Asszád), Sümegi Eszter (Szulamit) és Kelemen Zoltán (Salamon) voltak. Zongorán közreműködött: Szennai Kálmán, vezényelt: Kocsár Balázs. Az est művészeti vezetői: Gábor Sylvie és Mányik Albert, műsorvezető: Mona Dániel.
„Olyan a zenei világa, mint egy mesés keleti fűszer” – interjú Sümegi Eszterrel
A Sába királynője zongorával kísért, koncertszerű keresztmetszetével folytatódik február 3-án az OperaSzerda közvetítéssorozata. A Szulamitot alakító Sümegi Eszter az Opera Facebook-oldalán 20:00 órakor kezdődő előadás előtt mesélt arról, miért különösen fontos számára ez a produkció, miért volt rá nagy hatással az izraeli vendégszereplés és milyen formában mutatják be a művek az esti streamben.
A Sába királynője és benne Szulamit szerepe kiemelt helyet foglal el a repertoárján. Mi ennek az oka?
Amikor egy zenemű a bibliai időkbe tér vissza, az számomra magában hordozza az istenhitet is. Spirituálisan is kötődöm ehhez a darabhoz: ez egy csodálatos lírai opera, ami egy szerelmi háromszögön keresztül idézi meg Salamon király idejét, a kor felfogását a világról, vallásról, és olyan emberi értékekről, amik sok tekintetben devalválódó világunkban sem változtak. Ezért is fontos számomra a mondanivalója, hitről, szeretetről, áldozathozatalról.
Goldmark a maga idejében rendkívüli zeneszerzők kortársa volt, gondoljunk csak Lisztre, Verdire, Wagnerre, Brahmsra. Hogy egy ilyen zenei gazdagságot felmutató környezetben az ő műve fennmaradhatott, annak köszönhető, hogy a zenei világa olyan különleges, mint valami mesés keleti fűszer. Az operán keresztül kapunk némi ízelítőt a zsidó liturgiából is, annak zenei világát finoman beleszőtte a művébe, ezáltal egyetemessé is tette azt. Nagyon tiszta, szerethető zene, az előadás pedig színpadképében, kiállításában is emlékezetes.
A Sába királynője a 2015-ös operaházi premiert követően járt New Yorkban, Tel-Avivban, bemutatták koncertszerű változatban a Müpában és előadás nyomán televíziós játékfilm is készül belőle. Mi az, ami ebből a gazdag periódusból a leginkább nyomot hagyott Önben?
New Yorkban 2018-ban nagyon nagy sikerrel játszottuk, fantasztikus kritikákat kapott mind a produkció, mind a közreműködők. Az igazi élmény azonban Izrael volt, ahol volt lehetőségem eljutni Jeruzsálembe is, ahol az óváros, a Siratófal egy darabja még mementója ennek a letűnt kornak. Ez igazi ajándék, szellemi töltekezés volt a számomra.
Milyen részleteket hallhat a közönség most a keresztmetszetben?
Kocsár Balázs főzeneigazgató úr a legfontosabb jeleneteket választotta ki a műből, amit Gál Erikával, László Boldizsárral és Kelemen Zoltánnal közösen adunk elő. Egy nagyon szép esszenciáját adjuk a Sába királynőjének. Köztük a legszebb és legmegrázóbb jelent számomra Szulamit imája Salamon lábáinál, ahogy könyörög szerelme, Asszád életéért, és énekli azt a gyönyörűséges áriát.
A közvetítés visszanézhető ITT.
Fotó: Kummer János