(1814–1851)
Református lelkész édesapja ismertette meg a zene szépségével. A Sárospataki Református Kollégium elvégzését követően tanító volt, majd érdeklődése a színészet felé fordult: a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, majd Budán játszott. A Pesti Magyar Színházhoz 1837-ban szerződött le, volt kórista, prózai és énekes színész. Tudását folyamatosan gyarapította: komolyabb zenei tanulmányokat folytatott, zeneelmélettel foglalkozott, nyelveket tanult, hangját pedig Itáliában is képezte. A Nemzeti Színházban bariton szerepeket játszott. 1840-től rendszeresen komponált, Petőfi-verseket is megzenésített. Termékeny dalszerzőnek bizonyult. Pályaművével elnyerte a Szózat megzenésítésére kiírt pályadíjat. Nemcsak fordított színdarabokat és zenés darabokat, hanem ő maga is írt librettókat. Erkel Ferenc Egressy szövegkönyveihez komponálta Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operáit. Harcolt az 1848–49-es szabadságharcban. Ezt követően a Nemzeti Színházban folytatta sokrétű művészeti tevékenységét.
Református lelkész édesapja ismertette meg a zene szépségével. A Sárospataki Református Kollégium elvégzését követően tanító volt, majd érdeklődése a színészet felé fordult: a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, majd Budán játszott. A Pesti Magyar Színházhoz 1837-ban szerződött le, volt kórista, prózai és énekes színész. Tudását folyamatosan gyarapította: komolyabb zenei tanulmányokat folytatott, zeneelmélettel foglalkozott, nyelveket tanult, hangját pedig Itáliában is képezte. A Nemzeti Színházban bariton szerepeket játszott. 1840-től rendszeresen komponált, Petőfi-verseket is megzenésített. Termékeny dalszerzőnek bizonyult. Pályaművével elnyerte a Szózat megzenésítésére kiírt pályadíjat. Nemcsak fordított színdarabokat és zenés darabokat, hanem ő maga is írt librettókat. Erkel Ferenc Egressy szövegkönyveihez komponálta Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operáit. Harcolt az 1848–49-es szabadságharcban. Ezt követően a Nemzeti Színházban folytatta sokrétű művészeti tevékenységét.