Eötvös Péter zeneszerző, karmester, zenepedagógus 1944-ben született Székelyudvarhelyen. Zeneszerzői és karmesteri diplomáit a budapesti Zeneakadémián és a Kölni Zene- és Táncművészeti Főiskolán szerezte, pályáját a Vígszínház zenei vezetőjeként, majd Karlheinz Stockhausen és Pierre Boulez munkatársaként kezdte. 1968–1976 között a kölni Stockhausen Ensemble tagja, 1971–1979 között a kölni WDR elektronikus stúdiójának munkatársa. 1978-ban Pierre Boulez felkérésére az Ensemble intercontemporain-t vezényelte a párizsi IRCAM megnyitóján; 1991-ig az együttes művészeti igazgatója volt. 1985–1988 között a londoni BBC Szimfonikus Zenekarának első vendégkarmestere, 1992–1995 között a Budapesti Fesztiválzenekar első vendégkarmestere. 1994–2004 között a Holland Rádió Kamarazenekarának vezető karmestere, 1998–2001 között a Nemzeti Filharmonikus Zenekar első vendégkarmestere, 2003–2005 között a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekarának első vendégkarmestere, 2003–2007 között a Göteborgi Szimfonikus Zenekar első vendégkarmestere, 2009–2012 között a Bécsi Rádió Filharmonikus Zenekarának első vendégkarmestere. Vezényli Európa legnagyobb zenekarait, többek között a Berlini, a Müncheni, a Londoni, a Los Angeles-i és a Bécsi Filharmonikus Zenekart, a Royal Concertgebouw Orchestrát, rendszeresen fellép a legnagyobb rádiózenekarok dirigenseként. Vendégkarmesterként meghívást kapott a legnevesebb operaházaktól (Scala, Royal Opera House, La Monnaie, Glyndebourne Festival Opera, Théâtre du Châtelet), ahol olyan neves rendezőkkel dolgozott együtt, mint Luca Ronconi, Robert Altman, Klaus Michael Grüber vagy Robert Wilson. 1991-ben megalapította Magyarországon a Nemzetközi Eötvös Intézet Alapítványt, 2004-ben pedig az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítványt, amelyek ösztöndíjjal, továbbképző kurzusokkal támogatják fiatal zeneszerzők és karmesterek pályakezdését. 1992–1998 és 2002–2007 között a Karlsruhei, 1998–2001 között a Kölni Zeneművészeti Főiskola professzora volt. Világszerte tart mesterkurzusokat (Edenkoben, Luzern, Basel, Luxemburg, Madrid), visszatérő professzora a szombathelyi Bartók Szemináriumnak is. Ismert és elismert zeneszerző, Európa legkiválóbb zenekarai és operaházai rendelnek tőle új műveket. Zenekari műveit (Atlantis, zeroPoints, Shadows, Jet Streams, Levitation, CAP-KO, SEVEN, Cello Concerto Grosso) és operáit (Három nővér, Le Balcon, Angels in America, Love and Other Demons, Die Tragödie des Teufels) világszerte játsszák. Számos díj és kitüntetés birtokosa, Magyarországon megkapta a Bartók–Pásztory-díjat (1997), a Gundel-díjat (2001), a Magyar Klasszikus Díjat (2001), a Kossuth-díjat (2002), a Bartók Béla-emlékdíjat (2006), a Magyar Kultúra Követe kitüntetést (2008), a Szent István-rend kitüntetést (2015) és a Kossuth-nagydíjat (2024). Külföldi elismerései közül néhány: Prix Claude Rostand (1997/1998, a Három nővér című operáért), Officier de l'Ordre des l'Arts et des Lettres (1988), Royal Philharmonic Society zenei díja (2002), Commandeur de l'Ordre des l'Arts et des Lettres (2003), Pro Europa zeneszerzői díj (2004), Cannes Classical Award for Living Composer (2004), Arany Oroszlán életműdíj (2011). Eötvös Péter a berlini Művészeti Akadémia, a budapesti Széchenyi Művészeti Akadémia, a Drezdai Művészeti Akadémia, valamint a svéd Királyi Akadémia tagja.
