(Szombathely, 1942. július 2. – Budapest, 2020. május 9.)
Operaházi tag: 1973–2005
Posztumusz örökös tag (2020)
Villamosmérnökként diplomázott 1966-ban, majd a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat hangmérnöke lett. Énektanulmányait magánúton végezte dr. Sipos Jenőnél. 1971-ben az Operaházban ösztöndíjas, 1973 és 2005 között pedig magánénekes-szerződést kapott. A dalszínházban a Bánk bán Ottójaként mutatkozott be, első kiugrása A varázsfuvola Taminója volt. Pályafutása során lírai- és karaktertenor szerepkörben egyaránt foglalkoztatták, biztos muzikalitásának köszönhetően pedig nemzedéke kiemelkedő oratórium-szólistája lett. Az Operaházban több mint hatvan szerepet énekelt – repertoárja a preklasszikusoktól a kortársakig terjedt –, de hangverseny-repertoárja még ennél is szélesebb volt. Szinetár Miklós igazgatása alatt 1996 és 2003 között az Operaház főtitkáraként tevékenykedett, 2003 és 2004 között pedig ügyvezető igazgató volt. Nyugdíjazása után a Budapesti Operabarátok Egyesülete elnökségében töltött be vezető posztot.
