(Pozsony, 1929. október 1. – Budapest, 1982. november 24.)
Operaházi tag: 1951–1982
Posztumusz örökös tag (1991)
Az Operaház korszakos szopránja 1951-ben debütált a Rigoletto Apródjaként a Gördülő Opera egyik ózdi előadásán, majd nem sokkal később az Erkel Színházban is színpadra lépett, a Három a kislány Édijeként. Már első évadjában főszerepben (Az álarcosbál – Oscar) mutatkozhatott be, a koloratúrszoprán szólamokat az Anyegin Tatjánája követte a mű 1955-ös felújításában. Házy Erzsébet első Puccini-szerepét, Mimìt 1957-ben kapta meg, majd eljátszotta az olasz szerző összes lírai nőalakját (Liù, Manon, Cso-cso-szán, Minnie). Házy oroszlánrészt vállalt a 20. századi magyar operák bemutatásában (Vérnász, Hamlet, Sámson, Együtt és egyedül, Bűn és bűnhődés), énekelt preklasszikus szerepeket (Orfeusz – Ámor, Poppea) éppenúgy, mint Mozartot (Cherubino, Pamina) vagy Richard Strauss-ot (Octavian, Salome, Komponista). Országos ismeretségre filmjei révén tett szert, nemzetközi karrierjét pedig elsősorban operett-alakításainak köszönhette.
