AZ OPERAKARAKTEREK INTENZÍV ÉS EREDETI ÉRTELMEZÉSÉRŐL, VALAMINT RENDKÍVÜLI ÉS INNOVATÍV KONCERTELŐADÁSAIRÓL VILÁGHÍRŰ TENOR JOSÉ CURA ISMERŐS NÉV A VILÁG LEGNEVESEBB SZÍNHÁZAINAK KÖRÉBEN
Miután szülővárosában, Rosarioban zeneszerzést és karmesterséget tanult, José Cura 1984-ben Buenos Airesbe költözött, hogy tökéletesítse tudását. Azért, hogy betekintést nyerjen a színpadi életbe, 1984-től 1988-ig a Teatro Colón egyik hivatásos kórusában dolgozott, ahol hangja jellegzetes merész és ragyogó tenorrá fejlődött sötét bariton árnyalatokkal, ami nemzetközi hírnévre vezette őt.
José Cura 1999-ben folytatta karmesteri pályafutását, és olyan vezető zenekarokkal dolgozott mint a Londoni Filharmonikusok, a Londoni Szimfonikusok, a Bécsi Filharmonikusok, a Sinfonia Varsovia, a Toscanini Zenekar és a Magyar Filharmonikusok, vezényléseivel lázba hozta a közönséget, akár az árokban, akár a színpadon játszott a zenekar.
2007-ben került sor a „Vége a komédiának” világpremierjére: a José Cura által tervezett és rendezett, A bajazzók című opera tánccal és mimikával párosított kreatív újragondolása jelentette színpadi rendezői és tervezői karrierjének kezdetét. 2010-ben a Badisches Staatstheaterben Saint-Saëns Sámson és Delila című művének ő volt a díszlettervezője, rendezte és egyben főszerepét alakította, bemutatva innovatív, modern felfogását a klasszikus előadásról. A produkció elérhető DVD-n. A közönség és a kritikusok egyöntetű elismerését nyerte el A fecske produkciója az Opéra de Nancyben, a Parasztbecsület és A bajazzók produkciója az Opéra Royal de Wallonie-ban, mindkettő 2012-ben, mely előadások megszilárdították kiváló rendezői rangját. 2013-ban a Buenos Aires-i Teatro Colónban Otello című produkcióját az év legsikeresebb előadásai közé választották nemzetközi szavazáson. A Svéd Királyi Operaházban bemutatott „A skandináv bohém” című produkcióját (2015), és Puccini Bohémélet című operájának új rendezését a sajtó és a közönség a tekintélyes operaház egyik valaha bemutatott legsikeresebb produkciójának tartotta. 2016 őszén az Opéra Royal de Wallonie-ban rendezett Turandot produkciója óriási elismerést kapott. 2017-ben a bonni és montecarlói operaházak koprodukcióként bemutatott Peter Grimes rendezését, amelyben a címszerepben is debütált, „…Mesteri esté”-nek nevezték. A közelmúltban, 2018-ban a Prágai Állami Operaház számára készített új Nabucco-produkciójáról azt írták, hogy „… a díszletek, a világítás és a jelmezek briliáns, átgondolt és integrált fúziója”, a Nyugat lánya című új produkcióját pedig nagy sikerrel mutatták be a tallinni operaházban.
2014-ben José Cura visszatért zeneszerzői tevékenységéhez: novemberben a South Bohemian Opera mutatta be az 1989-ben írt Stabat Mater című művét, majd 2015 húsvétján, miután visszatért Don Joséként a La Scalába, az 1988-ban írt Magnificat című művének világpremierjét tartották a Teatro Massimo di Cataniában.
2015-től 2018-ig José Curát a Prágai Szimfonikus Zenekar „állandó művészének” nevezték ki. A tekintélyes cseh együttesnél vállalt kötelezettségeinek részeként itt vezényelte Ecce Homo című triptichonjának világpremierjét 2017 márciusában, és 2017 szeptemberében a Modus világpremierjét (Requiem Mise Kyrie), valamint Ariel Ramirez híres Misa Criolla és Navidad Nuestra című művének szimfonikus változatát, maga Ramirez megbízásából.
2019 februárjában José Curát nevezték ki a Magyar Rádió Művészeti Csoportja „első vendégművészének” – mint énekes, zeneszerző és karmester. A magyar intézménnyel közösen a közelmúltban rögzítette az Ecce Homo című oratóriumot, 2020. január 29-én pedig a budapesti Zeneakadémián vezényelte a Montezuma és a vörös pap című, opera buffa ma non troppo művének világpremierjét.
A Covid-19 világjárvány által okozott színpadi leállás adott időt José Curának, hogy befejezze két függőben lévő zeneszerzői projektjét: egy Te Deumot és egy gitárversenyt. A 2019-ben komponált és 2020-ban hangszerelt Te Deum című művét 2021 szeptemberében, az Enescu fesztiválon a Londoni Filharmonikus zenekarral és a Bukaresti Rádió kórusával mutatta be, a Concierto para un Resurgir című gitárra és zenekarra című művét pedig 2021 szeptemberében Saarbrückenben mutatták be Szimfonikus szvitjével együtt mely a Montezuma és a vörös pap című operája alapján készült.
2022. május 9-én sikerrel mutatták be Budapesten José Cura Requiem æternam című, hármas kórusra, szólistákra és zenekarra írt gyászmiséjét az MTVA művészeti csoportjaival és a Magyar Nemzeti Énekkarral.
2015-ben José Curát az argentin szenátus Domingo Faustino Sarmiento-díjjal tüntette ki az oktatás és kultúra terén elért eredményeiért, 2017-ben pedig az argentin Rosario Nemzeti Egyetem, ahol zeneszerzői tanulmányait folytatta az 1980-as években, a Professor Honoris Causa-címet adományozta a művésznek.
