(Budapest, 1913. április 18. – Budapest, 1996. augusztus 16.)
Operaházi tag: 1936–1939, 1946–1981
Posztumusz örökös tag (1998)
Zenei tanulmányait Weiner Leó magántanítványaként kezdte, majd 1931 és 1933 között Berlinben folytatta. A náci hatalomátvétel után elhagyta a német fővárost, hazatérve zongorakísérőként kereste kenyerét. Amikor 1936-ban Fleischer Antal operaházi karmester asszisztenst keresett, jelentkezett nála. Két évnyi gyakornokoskodás után 1938. július 1-től került alkalmazásba. Alig egy évvel később azonban a második zsidótörvény okán elbocsátották. Rövid ideig még taníthatott a Nemzeti Zenedében, aztán 1942-ben behívták munkaszolgálatra. A háború után visszatért az Operaházba, immár karmesterként. Először 1945 decemberében egy Jancsi és Juliska előadáson áll a zenekar élén, utoljára 1980-ban. Pályafutása alatt közel ezerötszáz előadást vezényelt az Operában, repertoárja gerincét az olasz operák és az operettek alkották. Maga is komponált, több operett-siker (Állami Áruház, Kard és szerelem) és filmzene (Déryné) fűződik a nevéhez.
