(Budapest, 1922. november 16. – New York, 1978. április 4.)
Operaházi tag: 1947–1978
Posztumusz örökös tag (2009)
A színpadra termett kisfiú kilenc éves korától Lakner Bácsi Gyermekszínházában játszott. Első énektanára Gottschall Jakab, a Páva utcai zsinagóga karnagya volt, előbb a Szalmás-, majd a Vándor-kórusban énekelt. A felszabadulás után András Béla karnagy veszi pártfogásába, a Budapesti Kamaraoperában és a Vígoperában lép fel. Sikeres operaházi meghallgatás után Tóth Aladár szerződteti a Fekete Pál utódjául kiszemelt buffó tenort. Kishegyi Pedrillóként debütál 1948 januárjában, majd sorra birtokba veszi szerepköre összes figuráját. Alakjai szinte mindig kisemberek (Monostatos, a Borisz Godunov Bolondja, a Hovanscsina Írnoka, Goro, Pang, Trabucco, Bardolf, Mime vagy A nürnbergi mesterdalnokok Dávidja), egyetlen uralkodó került csak a repertoárjára, a János vitéz Francia királya. Országjárásának, rendszeres rádió-fellépéseinek és operett-felvételeinek köszönhetően az ötvenes évektől nagy népszerűségre tesz szert.
