(Tatabánya, 1937. május 1. – Budapest, 2021. november 7.)
Operaházi tag: 1956–1981
Posztumusz örökös tag (2024)
Szülővárosában kezdte zongora- és klarinéttanulmányait, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Balassa György növendékeként diplomázott 1956-ban. Még abban az évben a Magyar Állami Operaház, illetve a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának klarinétművésze lett 1981-es nyugdíjazásáig. Operaházi elfoglaltságai mellett 1962 és 1972 között a Magyar Fúvósötös, 1967-től pedig a Budapesti Kamaraegyüttes tagja volt. Szólistaként és kamarazenészként számos kortárs magyar szerző darabját mutatta be, melyek közül nem egy kifejezetten Kovács Béla számára íródott. Művészi tevékenységével párhuzamosan bontakozott ki oktatói tevékenysége, 1975-ben lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola klarinétprofesszora, 2008-tól professor emeritusa, de tanított Grazban és Udinében is. Több szakkönyv írója, saját szerzeményei mellett számos klarinétátiratot is készített. 1962-től haláláig legendás házasságban élt Orosz Adéllal.
