(Budapest, 1923. október 10. – Budapest, 2008. október 24.)
Operaházi tag: 1949–1978
Örökös tag (2004), mesterművész (2004)
Énektanulmányait a Fodor Zeneiskolában kezdte, majd a Zeneakadémián Durigo Ilona, dr. Molnár Imre és Walter Margit növendékeként tökéletesítette. Diplomája után Tóth Aladár ösztöndíjasként szerződtette, első fellépése 1948-ban A varázsfuvola II. dámája volt Solti György vezényletével. A kényes szerepet harmincéves pályafutása alatt végig megtartotta és közel százhetvenszer énekelte. A Mozart-rajongó Tóth Aladár rábízta Cherubino, Dorabella és Donna Elvira szerepét is, melyeket Otto Klemperer és Ferencsik János tanított be. Az 1950-es években mezzoszopránként foglalkoztatták, számos kisebb szerep mellett énekelte Jancsit, Octaviant, Mária Lujzát és a Falstaff meg Page-ét is. Karrierjének új irányt adott a Fidelio címszerepe, melyet olyan szoprán szólamok követtek, mint Sieglinde és Mélisande. Biztos muzsikusként rábízták a C’est la guerre és a Vérnász Feleségét. Művészete nehezen kategorizálható, oratórium és dalénekesként is jelentős volt, de rádióműsort is vezetett.