Az elmúlt 40 év egyik legnépszerűbb és legsokoldalúbb operasztárjaként Sir Willard White illusztris pályafutása során a világ legnagyobb operaházaiban és koncertszínpadain fordult meg, a legelismertebb karmesterek, rendezők és zenekarok társaságában. A 2021/22-es évad legkiemelkedőbb fellépései közül a Rigoletto Monteronéját kell feltétlenül megemlíteni az Opera North színpadán, Porgy szerepét a Porgy és Bess-ből, valamint A kékszakállú herceg vára címszerepét a Magyar Állami Operaházban.
A közelmúltban többek között az alábbi kiváló alakításokat láthattuk tőle: Seneca – Poppea megkoronázása a Wiener Staatsoperben, Jupiter – Orfeusz az alvilágban az English National Opera színpadán, Luther és Crespel – Hoffmann meséi a La Monnaie-ben, Trinity Moses – Mahagonny városának felemelkedése és bukása a Festival d'Aix-en-Provence fesztiválon, Gorjancsikov – A holtak háza az Opera National de Paris, a Royal Opera House, Covent Garden, a La Monnaie és az Opéra National de Lyon színpadán, Thibaut d'Arc – Az orléans-i szűz a Theater an der Wienben, Créon – Médeia a Grand Théâtre de Genève-ben, Publio – Titus kegyelme a Holland Nemzeti Operában, Cadmus – A bassaridák a Salzburgi Fesztiválon, Kormányzó – Don Giovanni a Royal Opera House, Covent Gardenben, A ravasz rókácska a Berlini Filharmonikusokkal és Sir Simon Rattle-lel, Schigolch – Lulu az English National Operában és a Római Opera színpadán, Doktor – Wozzeck a Holland Nemzeti Operaházban, Publio – Titusz kegyelme a Salzburgi Fesztiválon, a Római Operában és a Royal Opera House, Covent Gardenben, valamint Arkel – Pelléas és Mélisande a Los Angeles Philharmonic Orchestrával és a Metropolitan Operában.
Sir Willard White Jamaicában született, és ott kezdte meg zenei tanulmányait is a Jamaican School of Musicben, majd a new york-i Juilliard School akadémián tanult tovább. 1974-es operaénekesi debütálása óta a New York City Operával rendszeresen fellép a Royal Opera, Covent Gardenben, a Metropolitan Operában New Yorkban, az English National Operában, a San Francisco Operában, valamint München, Amszterdam, Berlin, Brüsszel, Genf, Hamburg, Los Angeles, Madrid és Párizs operaházaiban, illetve a Glyndebourne, a Aix-en-Provence és a Salzburgi Fesztiválon. 1989-ben White játszotta Othello szerepét Trevor Nunn produkciójában a Royal Shakespeare Companyval, amelyben Sir Ian McKellen alakította Iagót, és Imogen Stubbs öltötte magára Desdemona alakját.
Koncerténekesként White rendszeresen lép fel a világ leghíresebb karmestereivel és zenekaraival, mint például a London Symphony, a London Philharmonic, a BBC Symphony, a Hallé, a Royal Philharmonic, a Royal Concertgebouw, a La Scala, a Boston Symphony, a New York Philharmonic, a Los Angeles Philharmonic és a Cleveland zenekar vagy a Berliner Philharmoniker, és számos alkalommal szerepelt szólistaként a BBC Proms koncertjein, köztük a Proms nyitó és záró estjén, illetve a Proms in the Park szabadtéri koncerten. Külön említésre méltó Teiresziász és a Hírnök alakítása az Oedipus Rex-ben Esa-Pekka Salonennel és a Philharmonia Orchestrával a Royal Festival Hallban, Mefisztofelész eléneklése a Faust elkárhozása című Berlioz műben a Cleveland Orchestrával és a Verbieri Fesztiválon Charles Dutoit-val; Golaud a Pélleas és Mélisande-ból a Chicago Symphony Orchestrával; A kékszakállú herceg vára a Royal Philharmonic Orchestrával a Royal Festival Hallban, Marke a Trisztán és Izolda második felvonásában Gergijev vezényletével; a Pélleas és Mélisande koncertelőadása és Gershwin Porgy és Bess-ének koncertelőadása a Berliner Philharmonikerrel és Sir Simon Rattle-lel; illetve A kékszakállú herceg vára a Los Angeles Philharmonic zenekarral és Esa-Pekka Salonennel.
Sir Willard White 1995-ben megkapta a Brit Birodalom Rendjének Parancsnoka (CBE) címet, 2004-ben pedig lovaggá ütötték a királynő születésnapján.
