A mai magyar opera egyik legjelentősebb képviselője Miskolcon született 1949-ben. A Zeneakadémián Petrovics Emil tanítványa volt. Az 1980-as években Amszterdamban tanult. Sokoldalú zeneszerzői munkássága elismeréseként 1981-ben Erkel-díjat, 1990-ben Bartók-Pásztory-díjat kapott. A zeneszerzés legkülönbözőbb – különösen az opera, az oratórium, és a kórusművészet – műfajaiban alkotott drámai erejű, a közönség érzelmeit is megragadó lírai szépségű műveiért 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Műveinek rendszeres előadóiként említhetjük Meláth Andreát és Virág Emesét, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekart, a Magyar Rádió Énekkarát és a Budapesti Fesztiválzenekart. Műveinek kiemelkedő tolmácsolója Török Géza, aki számos darabjának – többek közt a Mario és a varázsló, Leonce és Léna, Karnyóné, Magnificat – ősbemutatóját vezényelte. Műveiben használja az emberi hangot, nyolc operát komponált, öt oratóriumot és számos kórusművet.
